Csapágycsere 210-ben
Blokk széthúzás – csapágycsere - szimmeringcsere
Az alábbiakban az általam végzett blokk széthúzást és a blokkban lévő csapágyak és szimmeringek cseréjét írom le segítség képpen azoknak akik még nem estek át hasonló procedúrán, de tervezik vagy rákényszerülnek.
Előkészületek:
- Csapágyak és szimmeringek beszerzése
- Olaj beszerzése a váltóműbe
- Gázlámpa baszerzése (kölcsönbe is jó) a csapágycserék megkönnyítéséhez
- Hengerfej csavarok (anyák) beszerzése – nem tévedés, vannak ilyenek : dupla a magasságuk
- 1 liter Nitrohígító beszerzése
- Seeger-fogó beszerzése (!!!)
- Széles fejű csavarhúzó (legalább 8mm) beszerzése
- Tömítéskészlet (2db!!!) beszerzése
(Kalapácsa meg van mindenkinek. Nem?)
Lássunk hozzá:
- Pár kör megtétele után – motor bemelegítése - olaj leeresztése, megvizsgálása és a csere eldöntése. A motor állapotára enged következtetni az állaga, ha tudjuk mennyi Km van az olajban. Leeresztő csavarok visszahajtása, mert elkallódhat.
- A motor kihűlése után a karburátor és a kipufogó lebontása. Csavarlazító legyen kéznél!!!
- Deklik, gyújtásalap, mágnes és a kuplung- és vezérlő szerkezetek le/kiszerelése. A mágnest a közepébe belehajtott M8-as csavarral tudjuk lepattintani (nekem simán lejött). A motort átvezetékeltem és mivel sarus összekapcsolásokat alkalmaztam ezért könnyű volt a gyújtásalaplap leszerelése, ajánlom mindenkinek ezt a megoldást.
- Gyertyát kivettem, mert később már nem lesz egyszerű amikor a blokk az öledben van!!!
- Blokkot leszereltem a vázról. Ezt csavarlazító sprével igen meg lehet könnyíteni.
- Hengerfej-henger le, tőcsavarok tetszés szerint kiszedhetők ill. bennhagyhatók, engem nem zavartak így benne hagytam a blokkban.
- A gyűrűket én érdemesnek tartom kérdés nélkül cserélni, annyira olcsók, hogy megéri, ha már szét van kapva a gép.
Itt jegyezném meg, hogy ildomos egy likvidált lepedőt magunk mellé készíteni és minden egyes leszerelt egységet azonnal mindenestől egy darab tiszta rongyba bebugyolálni és eltenni láb alól. Sok vesződségtől kíméljük meg magunkat ezáltal.
- A dugattyút rongyba tekertem, ne verődjön össze-vissza a szerelés közben, még megsérül a végén.
- Következett a blokk szétcsavarozása, ami nem a legkönnyebb dolog, főleg ha nem áll rendelkezésre a megfelelő szerszám. A csavarhúzó hegye legyen legalább annyira széles, mit a csavarfejben lévő horony hossza. Máskülönben könnyen szétgyalázhatjuk a csavar fejét és a hornyát, ami majdnem lehetetlenné teszi a kiszedését. A belső csavarok kihajtása után ne feledjük, hogy a külső oldalon is tartja egy árva csavar a két felet, ezt is ki kell vennünk!!!
- Csavarok kint, és a nagy csavarhúzó nyelével – műanyag – a kézbentartott blokk külső nem illeszkedő felületeire mért erőteljes ütésekkel szedtem szét a két felet, persze némi csavarhúzós feszegetést is segítségül hívva. A csavarhúzóval szigorúan csak ott feszegettem, ahol a csavarok átmennek a két félen, csak az ezeknek megfelelő KÜLSŐ részeken az összatételeknél, természetesen csak amikor már közé fért a csavarhúzó feje amikor már az ütögetés megnyitotta kissé a két blokk-felet. Összességében elmondható, hogy nem nehéz a két fél széthúzása. Eléggé simán és könnyen ment.
- Amire a leginkább ügyelni kell az a blokk illeszkedő felületei. Ezeket semmiképpen ne sértsük meg, mert elveszíthetjük a motorunk tömítettségét és ezáltal a blokkot is ha nem figyelünk. Mechanikai sérüléstől tehát ÓVJUK az illeszkedő felületeket. Gumikalapács javallt!
- A tengelyeket kihúztam, a főtengelyt mindenestől további munkákig azonnal elcsomagoltam, a hajtőmű tengelyéről a fogaskerekeket óvatosan levettem és sorrendjüket megtartva szintén elcsomagoltam tiszta rongyba és eltettem. A tengelyről a seegert levéve a lánckereket is levettem, így a tengely teljesen kiszabadult.
Itt egy kisebb tisztogatási procedúra következett, a durvább szennyezőgéseket nitrohígítóval és csavarhúzó heggyel (olajsár) eltávolítottam mielőtt tovább haladt volna a munka.
- Szimmeringek kiszedegetése után a blokk feleket gázégővel megmelegítve kiütöttem a csapágyakat. Ezt a műveletet élveztem a legjobban, a hőfok akkor jó ha ráköpve sistereg a blokk. Direkt erre a célra, no meg a beütésekhez készítettem pár fa ki-beütőt, persze kemény fából.(kézi farigcsálásra kell csak gondolni)
- A 6006-os csapágynak van egy biztosító seeger-e amit kiütés előtt ki kell emelni egy arra alkalmas fogóval, ennek hiányában akrobatikus úton is kiszedhető, de félő a blokk sérülése. A csapágyak minden további nehézség nélkül kiüthetőek a meleg blokkból. Fára támasszuk fel ha csak lehet a blokkot a kiütésnél, mert megsérülhet az illeszkedő felületek valamelyike!!!!!!!!!
- Ezután következett a kisebb részegységek és a blokk mindkét felének az átmosása, alapos tisztítása különös tekintettel a csapágyfészkekre. Erre a célra nálam a nitrohígító válik be a legjobban. Amíg ezzel bíbelődtem – eléggé sziszi-fuszi munka – addig a hengerfej és a henger befújva aktív hideg zsíroldóban pácolódott. Meg is lett a hatása! A dugattyú homlokáról minden koxot eltávolítottam, fémtiszta lett.
- 10-15 perc alatt csont szárazra száradt minden, elcsomagoltam vissza mindent kivéve a blokk két felét és a henger-hengerfej egységet.
- A hengerfejet és a hengert ecseteléssel és hígítóval a még ott lévő makacs szennyeződésektől is megszabadítottam, majd a gázégővel egy hangyányit megmelegítettm, hogy az esetlegesen rossz helyre fojt nedvesség azonnal elpárologhasson (a hideg zsíroldót vízzel mostam le). Hengerfejet belülről alaposan kipucoltan csiszpapírral, mert igencsak rá volt már égve a kox, na nem túl durvável a 80-as megteszi.
- Csapágyakat előkaptam és már melegítettem is a blokkot a megfelelő helyen. A csapágyak meglepően kis erőhatásokra a helyükre csúsztak, nyilván az előmelegített fészkeknek köszönhetően. Némi olajos támogatást azért kaptak.
- Minden csapágy a helyén jöhet a hajtómű egységek alapos tisztítása és összerakása
- A főtengelyt az egyik oldali csapágyba a belső csapágy-gyűrű melegítése után belenyomtam. Itt fa alátéttel történő kalapácsos noszogatást kell érteni, de nem kellett túl nagy erő a művelethez az előmelegítés miatt. Olajos segítséget itt is igénybe vettem.
A blokk összehúzatása:
- Az előre megvásárolt (2db a biztonság kedvéért, mert könnyen szakad!!!) készletből kivesszük a papírtömítést. A blokk illeszkedő felületeit fémtisztára pucoljuk finnommechanikai és/vagy vegyi úton. Semmiképpen nem megengedett a durva eszközök és módszerek használata. Finoman le lehet kapargatni a régi tömítés maradványait, esetlegesen hígítós-benzines-zsíroldós-ecseteléssel meglazíthatjuk az anyagát előre.
- Az illeszkedő felületek én simán jóféle gépzsírral kentem be, de léteznek a tömítés ellátására kölönféle anyagok (sziloplaszt, FBS, Loctite termékek stb.) ki mit szeret, kultivál mindegyik éppolyan jó.
- Felhelyeztem a szintén gépzsírrak bekent tömítést és a bénázás közben csak sikerült elszakítani… Fákkk!!!. Sebaj, vettem kettőt ugye?!?
- A főtengelycsdapágy belső gyűrűjét felmelegítve a tömítés beigazgatása után viszonylag könnyedén, kisebb erőráhatásra összepasszintódott a két fél. Ezt egy keményfa darab és kalapács idézte elő mondom : igen kis ráhatásra, passzosan a helyére igazodott minden 1-1,5mm híján szépen. (Csodálkoztam is rendesen, de így volt!)
- A csavarok csak ezután játszottak be. Behelyeztem mindegyiket és a maradék 1-1,5mm-ert már ezekkel húztam a helyére könnyedén gond nélkül. Lehet ezt a kis hézagot egyetlen kalapácsüteéssel megszüntethettem volna, de nem akartam valamit szétbarmolni ezért maradt a finomhangolás!!!
- Minden csavart gondosan meghúztam – átlós irányban persze mindet.
- A hengertalp tömítés felhelyezése következett, kicsit ezt is bezsíroztam
- Az új gyűrűket feltettem a dugóra. Na ez kiborított kicsit : nem egyszerű dolog az biztos. Vigyázzak is a gyűrűre, a dugót se sértsem meg vele, de a helyére is kerüljön azé’…
- OK, gyűrűk feltéve a dugóra, henger felhajít, hengerfej és már indul is a moci….. eeeehheheheee, NA EZ NEM ÍGY MEGY!!!
- Szóval henger felhelyezése : itt a gyűrűkkel meg a kicsit olajos/zsíros kezemmel elszórakoztam kicsit a pincei világítás csodálatos fényözönében mire sikerült – szó szoros értelmében – beleerőszakolni a gyűrűket a hengerbe, nem semmi kis meló volt.
- A henger ráküszködése után az új gyűrűkkel nem igazán akart a dugó mozogni a hengerben, így tehát alsó holtponton rátoltam szépen és feltettem a hengerfejet. Valóban vannak hengerfej csavarok (40HUF/db) amik dupla magasak mint a sima anyák. Természetesen elsőre fordítva tettem fel, mert már tökre be voltam indulva, aztán felment rendesen ahogyan kell.
- Most jött a blokknak a vázra való visszaszerelése. A régi csavarokat használtam fel, mivel eddig is megfeleltek erre a célra, ezután is meg fognak. A menetük jó volt, nem sérült még meg. Ez a dolog ment simán. (hehh!!)
- Szimmeringeket beraktam a helyükre. Nah ez sem ilyen ecccerűen ment. Egyik sem akart szépen rábeszélésre bemenni a helyére, mindnek elkelt az erőszak. Kíméletesen persze már amennyire lehetett. Gyakorlatilag minden szimmeringet “szájával” az elszigetelendő anyag felé nézve kell beszerelni és koppig vagyis a fészek aljáig nyomni.
- Kuplungok, gyújtás alaplap, mágnes (kis ék nem marad ki!), lánckerék, bringa átkapcsoló felszerelése. Na itt megint előjött az a probléma amit már említettem korábban, nevezetesen az, hogy a vezérlő dobot nem tudtam koppanásig betolni a helyére. Olyan mintha a szimmering nem engedné be, mintha beleakadna a válla a szimmering belső tömítő-futó felületébe és nem engedné be a helyére a dobot ütközésig. Itt is berágtam egy cseppet, de addig erőltettem a dolgot mígnem csak bement teljesen – na jó kicsit szorult a dob, de leszartam, mert haladni akartam (ez is hiba volt!!!). Nem a szimmeringben akadt meg a dob, mint később megtudtam.
- Váltóolaj betöltése – OK.
- Porlasztó tömítésekkel felszerel, kipuff új tömítéssel szintén fel (tőcsavarokon mindenhol anyacserék!), láncok a helyükre, hátsó kerék rögzít és láncfeszesség beállít!!!
- Előgyújtás beállítás : na ez érdemel pár szót. Gyertya kivesz, mágnes jelölés odaforgat ahová kell, és tolómérővel méregetés, dugattyú helyzet beállítás. Aha! Valaki elárulná hová lehet a tolómérő “talpát” feltámasztani olyan korrekt módon, hogy amikor a mérést a hengerbelógatott tüskével végzem az ne illegjen-billegjen és a dugóra merőlegesen is álljon?!?!? Elmondom hová : nincsen ilyen hely. A mezei kis ipari tolómérőt sehol nem lehet egzaktul megtámasztva a gyújtást tizedmiliméter pontosan beállítani!!!!! A sacc-per-kábé az viszont igen hatásosan bevethető módszer! Szóval hozzávetőlegesen kétszer is ugyanabban a pozícióban tartva az eszközt – szerintem – beállítottam az előgyújtást! Az előgyújtás beállítására most itt nem térnék ki. Az egy másik történet, de megér egy misét az is! J
- Levegőszűrő maszk felszerel, benzinellátórendszert rácsatlakoztattam a karbira, és remegő kézzel kitoltam a motort a ház elé – közben besötétedett… L
- Benzincsap kinyit, karbi feltölt, kéz remeg, láb remeg : berúgom a motort! Nem indul, naná! Sebaj mégeccer-mégeccer, nah aha mintha elkapta volna… ráül és bebicikliz – tiszta ideg voltam - de elindult a gép.
- De micsoda hangon, illetve hangtalanul. Nem hittem a fülemnek! Igaz párszor lefulladt, gondolom a hideg motor meg a kis alapjárat miatt ami a szétkopott motorhoz volt állítva, szóval az alapjáraton erősítettem egy kicsit, így már nem állt le. Bemelegedés után mentem egy lassú kört a motorral. Leírhatatlan élmény volt. Szépen “puhán” ment minden tengelyem, a motorzaj tizedére csökkent és most már a kipuffból hallottam csak a hangot, a motor az csendben duruzsolt. Húzatgatni nem próbáltam még korai lett volna és ez nehezemre is esett, de ott van benne az erő ez már biztos.
- Deklik feltétele után nem bírtam magammal, kocsival lementem a benzinkútra és tankoltam kannába 95-ös naftát amit bekevertem jó kb 23-25-ös keveréknek. Próbaút következett a sötétben. Olyan szépen ment a moci, hogy el sem hittem, dagadt is a mellem rendesen.
Kettőtizes
